A lovagl�s, l�h�ton val� k�zleked�s �s a lovas harc fort�lyai, technik�i (pl. yabusame - lovas �j�szat). Jobajutsu n�ven is ismert. Gyors helyv�ltoztat�shoz ez volt az egyetlen lehet�s�g, azonk�v�l szamur�jok megszem�lyes�t�sekor is sz�ks�g volt r�. A szamur�jok eleinte nem voltak igazi lovas harcosok, de n�h�ny s�lyos katonai kudarc Kore�ban az i. sz. 6. sz�zadban (a kiv�l� koreai lovasok els�p�rt�k a gyalogos bushikat �s nem t�l j� lovasokat) r��bresztette �ket a lovas harc�szat fontoss�g�ra, �gy az 1000-es �vekre m�r j�l k�pzett lovas katon�kk� v�ltak - de nem mindannyian, mert ez a borsos �ra miatt csak a j�m�d�ak kiv�lts�ga volt.

A bot, dorong, hus�ng �si fegyver. Olcs�, j�l kezelhet�, k�nnyen p�tolhat�. A vil�g minden t�j�n mindig haszn�lt�k, �s ma is haszn�lj�k. Botk�nt lehet haszn�lni minden �tmarkolhat�, t�bb�-kev�sb� egyenes rudat, p�ld�ul a gerebly�t vagy az eserny�t. A megfelel� m�ret� �s s�ly� bot a kardot �s t�rt helyettes�ti gyakorl�skor. Sok�ig csak a szeg�nyek fegyvere volt, de egy id� ut�n a szamur�jok is felvett�k a bot technik�kat a kik�pz�s�kbe. K�l�n�sen az okinawa-iaknak volt ez a kedvenc eszk�z�k, ott is alakult ki a legt�bb f�le bot �s technika. Egy megfelel�en elhelyezett �t�ssel �jul�st, t�r�st (csont, fegyver) vagy ak�r hal�lt is lehet okozni. Eur�p�ban nem volt jellemz�, hogy a bottal sz�rtak is volna, pedig adja mag�t ez a felhaszn�l�s.

A j� bot kem�nyf�b�l, lehet�leg fekete t�lgyb�l k�sz�l. Jap�nban a t�lgyfa (kashi) k�t alfaja is orsz�gszerte megtal�lhat�, ezek a feh�r t�lgy (shirogashi) �s a v�r�s t�lgy (akagashi). Jap�n keleti t�jain a feh�r t�lgyet, m�g a nyugati r�szeken a v�r�s t�lgyet r�szes�tett�k el�nyben, de ez f�gg�tt az iskol�t�l (ryu) is. A t�lgyfa ide�lis alapanyag, mert nem t�l neh�z, meglehet�sen er�s, nehezen t�rik �s reped, valamint j�l ellen�ll az id�j�r�snak �s az �reged�snek. A megfelel� m�retre v�g�s ut�n f�gg�legesen l�gatva, s�llyal kih�zva sz�r�tj�k, majd olajban p�colj�k. Ezut�n ism�t sz�r�tj�k, majd t�z mellett "edzik". Egy bot elk�sz�t�se �gy h�napokba is telhet, a v�geredm�ny viszont egy mindent kib�r�, k�kem�ny, v�z�ll� fegyver.

A ninjutsu-ban a botot harc k�zben egyik k�zzel a v�g�n�l (mozgat�s), a m�sikkal pedig a k�zep�n�l (c�lz�s) fogj�k, pihen� helyzetben pedig harmadolva. Az el�l l�v� k�zzel sem szorosan, teljes er�b�l, hanem laz�bban fogj�k, hogy cs�sztatni lehessen benne a botot, ugyanis �gy jobban �rv�nyes�l a cs�p�vel a sz�r�sba vitt energia.

A botnak, mint �ltal�ban az eszk�z�knek a ninjutsu-ban, a v�g�vel t�rt�nik az �t�s, mert ott a legnagyobb a lend�lete. Mint minden eszk�zzel, a bottal is vannak olyan �ll�sok, hogy az ellenf�l ne l�ssa azt, vagy ha l�tja se tudja meg�llap�tani a val�di hossz�t (pl. gedan no kamae).

Speci�lis botfajta a shinobi-zue vagy shikomizue, amely k�v�lr�l hagyom�nyos botnak n�z ki, pedig a belsej�ben vak�t�por, m�reg, l�nc, zsin�r vagy penge is lehetett. A s�tap�lc�ba rejtett penge Eur�p�ban is ismert �s haszn�lt fegyver volt.

A h�rom �ltal�nos botfajta: bo (rokushaku-bo, 6 shaku, 180-185 cm, illetve fejtet�ig �r), jo (yonshaku-bo, 4 shaku, 120-125 cm, illetve h�naljig �r), habo (sanshaku-bo, 3 shaku, 90-100 cm, illetve cs�p�ig �r). Nem ritka m�g a tanbo sem (ami 1,5 shaku hossz�, vagyis k�r�lbel�l 45 centim�ter).

A bot lehet k�r (naru-bo) , n�gysz�g (kaku-bo), hatsz�g (rokkaku-bo) �s nyolcsz�g (hakkaku-bo) keresztmetszet� is. A leggyakoribb a k�r keresztmetszet�, 2,5 - 3 cm �tm�r�j�. A botok hossza a haszn�l�ja magass�g�t�l is f�gg, mert p�ld�ul ami az egyik embernek jo, az egy magasabbnak csak csak hanbo.

Ezeken k�v�l m�g egy�b botfajt�k is l�teznek, p�ld�ul tanbo, shobo, shihshin-bo, ebo, ishibo, konsaibo, tetsubo.

Okinawai bot a tonfa, az eiku, a yonshaku-bo (4 shaku, kb. 120 cm) �s a kyushaku-bo (9 shaku, kb. 275 cm).

A harc fort�lyai �s taktik�i, �sszeesk�v�s, az esem�nyek felhaszn�l�sa. Az esem�nyek, folyamatok helyes elemz�se �s az azt k�vet� d�nt�shoz�s alapvet� fontoss�g�, f�leg nagyobb volumen� akci�kn�l. Ma is sokat foglalkoznak ezzel a katon�k. K�pzeletbeli h�bor�kat v�vnak egym�s ellen, majd ezekb�l lesz�rik a tapasztalatokat, hogy a k�vetkez� t�mad�s vagy v�dekez�s hat�konyabb legyen. A bo-ryaku a hagyom�nyost�l elt�r� m�dszereket is haszn�l, mint p�ld�ul politikusok �s esem�nyek kihaszn�l�sa �s a c�l szerinti befoly�sol�sa.

Szorosan kapcsol�dik a chi-mon, a ten-mon �s a cho-ho tudom�ny�hoz.

A k�z�pkori nindzsa sok id�t t�lt�tt azzal, hogy megtanulja Jap�n f�ldrajz�t, f�bb vizeit �s ismertet�it. Ehhez kapcsol�d�an tanult m�g geol�gi�t, zool�gi�t �s entomol�gi�t is, hogy az �t k�r�lvev� �llatok, n�v�nyek �s f�ldtani k�pz�dm�nyek alapj�n is meg tudja hat�rozni az aktu�lis helyzet�t. Ezen k�v�l a tartom�nyok �s r�gi�k import �s export cikkeinek ismerete is ide tartozott - egy k�s�bbi szabot�zsakci� eset�n j� lehetett azt is tudni.

De mindezek felett legink�bb a terep adotts�gainak helyes felismer�se �s kiakn�z�sa tartozik ide, bele�rtve a n�v�nyzetet, az �llatokat, de m�g a sz�lj�r�st is. A terepviszonyok ugyanis nagyban befoly�solj�k az alkalmazhat� taktik�t vagy start�gi�t, ami term�szetesen kihat�ssal van az akci� v�gkifejlet�re is.

A terepek sokf�les�g�nek ismerete szervesen kapcsol�dik a ten-mon, az inton-jutsu, a bo-ryaku, a shinobi-iri �s a cho-ho technik�k haszn�lat�hoz.

A sikeres k�mked�s m�dszerei a nindzsa �letforma egy alappill�r�t k�pezt�k, az egyik legfontosabb technikai reperto�r, amit ismernie kellett a k�z�pkori nindzs�nak. A mai k�mek, �gyn�k�k �s k�melh�r�t�k m�dszereinek alapj�t a cho-ho illetve annak nyugati megfelel�i k�pezik. A nindzs�nak fel kellett ismernie az ellens�ges k�meket vagy k�melh�r�t�kat is a saj�t k�ldet�se �s �lete �rdek�ben, ez�rt ezt is viszonylag hamar elkezdt�k oktatni a leend� nindzs�knak. Mag�ban foglalja a k�mek toborz�s�t, telep�t�s�t �s ir�ny�t�s�t, vezet�s�t is. Az ellenf�l akci�inak figyel�se, a titkainak �s terveinek kif�rk�sz�se, valamint a be�p�l�s a legk�l�nf�l�bb katonai �s hivatali int�zm�nyekbe mind a mai napig a k�mek kiemelt feladata.

Szoros a kapcsolata a bo-ryaku, a shinobi-iri, az inton-jutsu �s a chi-mon tudom�ny�val.

A nindzs�k �let�hez szervesen hozz�tartozott a hat�sos �lc�z�s �s rejt�zk�d�s. A k�rnyezet, id�j�r�s, �s napszak figyelembev�tel�vel mindig a megfelel� �lt�z�ket v�lasztott�k ki. Sz�n�szi k�pess�geik magas fokon �lltak, hiszen nagyon sokszor kellet megszem�lyes�teni�k konkr�t szem�lyeket, illetve elj�tszaniuk kital�ltakat. A hagyom�ny szerint a nindzsa az al�bbi h�t foglalkoz�s� vagy oszt�lyb�li szem�lyk�nt j�rta az utakat: yamabushi (harcos hegyi szerzetes), sarugaku (sz�n�sz, komikus), komuso (v�ndorszerzetes), ronin (gazd�tlan szamur�j), akindo (keresked�), hokashi (sz�n�sz), shukke (buddhista pap).

Term�szetesen b�rmi m�s is lehetett a csavarg�t�l a katon�ig. Nagyon fontos volt a szerep, amit v�lasztott, ak�r az �lete is f�gghetett t�le. �ppen ez�rt az adott szereppel j�r� tud�snak is a birtok�ban kellett hogy legyen. Ha hal�sznak �lt�z�tt, akkor hal�szk�nt kellett viselkednie, ismernie kellett az eszk�z�k nev�t �s haszn�lat�t. Ha ronin volt, akkor d�lyf�sen kellett viselkednie. Am�g egy szerepben volt, addig csakis �gy viselkedhetett, ahogy a szerep megk�v�nta, �s sehogy m�sk�pp. M�g a sz�kincsre, sz�haszn�latra is figyelnie kellett. T�bben az�rt buktak le, mert nem a megfelel� t�jsz�l�st, sz�kincset haszn�lt�k. Volt aki az�rt bukott le, mert nem ismerte a helyi akcentust, �s ez�rt ink�bb meg sem sz�lalt. Egyszer megesett, hogy h�zal�k�nt beengedtek egy nindzs�t egy h�zba, de amikor egy j�tszadoz� gyerek megdobta egy koronggal vagy kaviccsal, a nindzsa abban a pillanatban kiker�lte a fel�je rep�l� t�rgyat. Azonnal elfogt�k a felt�n�en �ber �s f�rge "h�zal�t".

A nindzs�k r�szletesen kutatt�k az emberi lelket is, �gy j�l tudt�k, hogy ha valaki bizonygatja a saj�t hal�sz, �cs, stb. volt�t, akkor hamar�bb lebukik, mintha csak teszi tov�bbra is a dolg�t.

Mindezek mellett a nindzs�nak sok lehet�s�ge volt, hiszen akkor m�g nem volt f�nyk�p, telefon vagy fax, �gy az inform�ci� csak sz�ban vagy �rva, de mindenf�lek�ppen szem�lyhez k�t�tten mozgott. Ha nem l�ttak valakit szem�lyesen, p�ld�ul egy magasabb rang�, tartom�nyi hivatalnokot egy faluban, akkor egy �gyes nindzs�nak volt es�lye a szerep z�kken�mentes bet�lt�s�re.

A henso-jutsunak szoros a kapcsolata az inton-jutsu �s a cho-ho tudom�ny�val.

�p�letekbe, t�borokba val� behatol�s ut�n azt el is kellett hagynia a nindzs�nak, mert a ninja feladata az �rtes�l�snek, zs�km�nynak vagy fogolynak a megrendel�h�z val� eljuttat�sa. Mindezt m�ghozz� nem egyszer sietve, futva vagy �ppen menek�lve. A rajta�t�s, meglepet�s egy k�ldet�s siker�t jelenthette, �gy a rejt�zk�d�s tudom�ny�nak nagy haszn�t vette a nindzsa t�mad�skor, de ak�r az �ld�z�k el�l val� menek�l�skor is. Tudnia kellett titkos ajt�kat, �regeket, j�ratokat felefedezni is, ebben a goton-po, az �t elem (f�ld, v�z, t�z, f�mek �s k�zetek, valamint a fa term�szet�nek) ismerete seg�tette. A behatol�sban �s a t�voz�sban a shinobi-aruki (csendes j�r�s, lopakod�s) seg�tette.

Szoros a kapcsolata a bo-ryaku, a shinobi-iri, az inton-jutsu �s a cho-ho tudom�ny�val.

A nindzs�k mindig is j� m�rn�k�k voltak, �gy a puskapor haszn�lata is hamar elterjedt k�z�tt�k, m�ghozz� az adott korokhoz k�pest minig magas szinten haszn�lt�k. Bambuszba, di�h�jba, kisz�vott toj�sba, pap�rba, dobozba rejtett�k a vak�t�-, robban�-, f�st�pz�-, vagy �ppen gy�jt�port. A bambuszb�l k�sz�lt bomb�kat f�k�nt utak ment�n haszn�lt�k, mint korabeli Claymore-akn�kat, m�g a kis palackokat f�k�nt telep�l�seken �s t�borokon bel�l haszn�lt�k, els�sorban hangkelt�sre, a lovak �s lovasok megzavar�s�ra. A fa dobozba rejtett bomb�kat f�leg nagyobb �p�letek, kast�lyok ellen haszn�lt�k hogy r�st �ssenek vele a v�delmen.

A f�stk�pz� porral saj�t menek�l�s�ket fedezt�k, mellesleg l�trehozt�k a f�stben elt�n� nindzsa m�tosz�t. A vak�t�-, robban�- �s gy�jt�por neve �nmag��rt besz�l. Haszn�ltak gr�n�tot, akn�t, bomb�t, k�zi�gy�t, pisztolyt �s pusk�t is. A bomb�k id�z�t�s�t is meg tudt�k oldani mechanikus szerkezettel.

A kenjutsu az �sszes el�fordul� kardt�pus haszn�lat�t tan�tja, ezek k�z�l a legfontosabbak a ninja to (ninja ken, shinobi to, shinobigatana), a katana �s a tachi. A kardot a bal oldalt az �vbe dugva, peng�vel felfel� (ritk�bban lefel�) vagy a h�ton keresztbe vetve, tsuka-val (markolattal) a jobb f�l m�g�tt hordt�k. Ez ut�bbit csak akkor, ha az �vbe dugott kard zavarta volna �ket, mint p�ld�ul fal- vagy fam�sz�skor. A h�vely (saya) hosszabb, mint a penge, �gy a v�g�be m�rget, vak�t�port, robban�szert, iratokat lehet rejteni. A ken-jutsu-hoz tartozik a iai-jutsu (iai-nuki, kardkir�nt�s �s v�g�s egy mozdulattal, vill�mgyorsan) �s a batto-jutsu (v�g�sok) is. A k�l�n�sen nagy m�ret� kardok haszn�lat�t is tan�tja p�r iskola (kodachi/kotachi, daikatana/daiken, tachi, stb.).

A kard megfog�sa: a jobb k�z a tsuba t�v�n�l, a h�velykujj a tsub�t t�masztja, a bal k�z a tsuka legv�g�n helyezkedik el. A mutat�ujj �s a tsuba k�z�tt a h�velykujj t�vols�got fog tartani, erre a kard kezel�sekor, forgat�sakor van sz�ks�g. (A kard haszn�latakor a h�velykujj m�r nem t�masztja a markolatot, �s a mutat�ujj sem fogja azt, csak laz�n r�s�mul. Vagyis nem �gy kell fogni a kardot mint egy balt�t.) V�g�skor bal k�zzel kell c�lozni, jobb k�zzel pedig v�gni. A v�g�sba a teljes test energi�j�t bele kell adni, nem csak a karok�t �s a v�ll�t. Ez egy jelent�s k�l�nbs�g a szamur�j v�v�iskol�kkal �sszehasonl�tva, amelyek t�bbnyire csak karb�l �s v�llb�l v�gnak. Ez a v�g�sm�d a r�vid �s egyenes peng�j� ninja to haszn�lat�b�l alakult ki, de katan�val is j�l haszn�lhat�.

�vben val� visel�skor a penge felfel� �ll, a bal k�z a h�velyen nyugszik, a h�velykujj a tsub�n van. Ez az�rt praktikus, hogy ha valaki ki akarja h�zni a kardot a h�velyb�l, akkor a h�velykujjal ezt �ltal�ban meg lehet akad�lyozni, illetve a kard elmozd�t�s�hoz nem kell odaemeln�nk a kez�nket. A v�g�s a penge (mune) utols� 10 cm-�vel (boshi) t�rt�nik, ugyanis ott a legnagyobb a penge ker�leti sebess�ge illetve mozg�si energi�ja.

A nindzs�k kardforgat�s�ban fontos szerepe van a sageo-nak, a h�velyhez er�s�tett er�s zsin�rnak is, ugyanis kiv�l�an lehet haszn�lni fojt�shoz, k�t�z�shez, r�gz�t�shez. A nindzs�k kardforgat�sa, mint minden m�s eszk�zhaszn�lata, nem m�s mint taijutsu fegyverrel, vagyis a taijutsu szerves r�sze �s alapja a kenjutsu-nak. Ez egy jelent�s k�l�nbs�g a szamur�j v�v�iskol�kkal szemben, m�g a kard haszn�lat�ban is tov�bbi jelent�s k�l�nbs�gek tal�lhat�k. A szamur�jok sz�m�ra a katana szent �s s�rthetetlen volt, �l�nek tekintett�k, amiben szellem lakozik. A nindzs�k sz�m�ra a kard egy fegyver, s�t, egy eszk�z, amivel nem csak v�vni lehet, de ajt�t fesz�teni, �sni, a fok�val �tni, stb. stb. is lehet.

Ez a fegyver egy sarl�b�l, annak nyel�b�l, ahhoz csatlakoztatva egy 2,5 - 4 m hossz� l�ncb�l, k�t�lb�l vagy zsin�rb�l �ll, nehez�kkel a v�g�n. Eredetileg paraszti tal�lm�ny, de annyira elterjedt, hogy a szamur�jok is el�-el�vett�k, �sszem�rt�k ellene a tud�sukat, kardjukat. Miyamoto Musashi - a h�res szamur�j �s a "Go Rin No Sho - �t k�r k�nyve" c�m� m� �r�ja - egy �zben legy�z�tt egy kusari-gama m�v�szt, ami figyelemre m�lt� teljes�tm�ny. A hossz� l�nccal vagy k�t�llel hasonl�an lassz�ztak, mint a csik�sok vagy a cowboyok, azut�n a k�zelre r�ntott �ldozattal v�gzett a sarl�. A nehez�k alkalmas �t�sre �s dob�sra, de az �reg�b�l robban�szer, m�reg vagy vak�t�por is v�g�dhat az ellenf�l arc�ba. A l�nccal fojtani �s kardcsap�st h�r�tani is lehet. A sarl� �s a nyele a legk�l�nf�l�bb kivitelben �s m�retben is el�fordult, teny�rnyit�l a csatav�ltozatig. A kisebb fajt�t k�nny� elrejteni, a nagyobbal lovakat is fel lehet buktatni. A kisebb kusari-gama nehez�ke mell� n�ha viper�t is k�t�ttek, hogy igaz�n hal�los legyen.

Azt a fajt�j�t, amit mi tal�n kasz�nak h�vn�nk, ogama-nak (nagy sarl�nak) h�vj�k. Kit�n�en alkalmas v�dekez� technik�k alkalmaz�s�ra.

A kyoketsu-shoge a kusari-gama egy m�dosult v�ltozata. Itt sarl� helyett egy k�st vagy l�ndzsahegyet illetve annak a t�v�hez er�s�tett kamp�t vagy horgot haszn�ltak. A horogr�sz �s a l�ndzsar�sz is �lezett. A r�vid ny�lhez 4-6 m hossz� h�ncsb�l, hajb�l vagy l�sz�rb�l font k�telet k�t�ttek, melynek a m�sik v�g�n a nehez�k szerep�t egy 10-20 cm �tm�r�j� vaskarika t�lti be. Ezt a karik�t er�sen lehet markolni, j�l lehet vele c�lozni, az �gyesebbek m�g a kard peng�j�re is r� tudj�k dobni.

A naginata a haba nev� fegyverb�l alakult ki. A yari-hoz hasonl�, de ann�l nehezebb fegyver. Gyakorlatilag egy kard peng�j�vel meghosszabb�tott 6-10 shaku (180-300 cm) hossz� bot. A peng�k legk�l�nf�l�bb m�retei �s alakjai ismeretesek. A technik�k egy r�sze megegyezik a yari-jutsu technik�kkal, de a nagyobb t�meg sok elt�r� technik�t is eredm�nyezett. R�gen a hegyi szerzetesek kiz�r�lagos eszk�ze volt, majd n�pszer� lett a szamur�jok k�z�tt is. K�s�bb a szamur�j n�k kedvenc fegyvere lett, ma Jap�nban a n�k k�z�tt a legn�pszer�bb harcm�v�szet a naginata-do, amely a naginata-jutsu lesz�rmazottja.

A Takagi Yoshin Ryu-hoz kapcsol�d� Yoshin Ryu is tan�tja a naginata haszn�lat�t.

A Togakure Ryu naginata-ja egy meglehet�sen hossz� nyel� �s neh�z peng�j� v�ltozat, a neve bisen-to. Kiv�l�an lehetett alkalmazni a neh�zlovass�g ellen is. Ez viszont nem igazi jap�n fegyver, ugyanis egy K�n�b�l menek�lt harcos kezdte el k�sz�teni, m�ghozz� a sz�les peng�j� k�nai kardok mint�j�ra. Alapj�ban v�ve egy nagy, neh�z, hajl�tott peng�j� kard, amelyhez a nindzs�k nyelet szerkesztettek. Ak�rmilyen p�nc�lt �tsz�rt vagy �tv�gott. Nagy t�mege miatt csak teljes testtel lehet kezelni.

�nmagunk, szem�lyes er�nk, er�ss�geink, gyenges�geink ismerete. Szellemi �ll�k�pess�gi gyakorlatok, a dolgok szeml�let�nek �tja, helyes l�t�sm�d.

K�t f� r�szb�l tev�dik �ssze. Az egyik a Go dai, az �t term�szeti elem, a m�sik a Kuji, a medit�ci�s gyakorlatok.
Go dai: Az �t elem a nindzsa �let�nek, gondolkod�s�nak mozgat�ja. A harcban, a k�zdelemben is ezt testes�ti meg. A helyzetnek megfelel� legalkalmasabb motiv�ci�nak kell el�t�rbe ker�lnie. Az emberi lelket is az �t elem hat�rozza meg, a gyarl�s�gokat is �gy osztott�k fel.

    * Go dai
          o Chi: A F�ld, az els� �s legfontosabb. Minden m�s kiindul�pontja. A stabiliz�ci�, a nyugodts�g, a m�lt�s�g �s az id�t�ll�s�g jelk�pe. Maga az emberi test. A k�z kisujja jelen�ti meg. L�lektani szempontb�l ez a lustas�g, a v�ltoz�s �s mozg�s elvet�se. A lusta embert k�nnyebb becsapni, megt�veszteni vagy ak�r megvesztegetni, mint az �bert. K�nny� elosonni mellette, m�g�tte, k�nnyen el lehet b�jni �s persze k�nnyen meg lehet �lni. A lustas�g kihaszn�l�sa a rakusha.
          o Sui: A V�z. Az �rz�kek, �rz�sek jele. Tapint�s, hall�s, l�t�s, ingerek �rz�kel�se. A v�z az �let t�pl�l� ereje. A gy�r�sujj jelen�ti meg. A d�h megfelel�je. A v�z az emberi tudat megfelel�je, ami pedig a v�ltoz�kony �s �rzelmi reakci�i vannak. "A harag rossz tan�csad�." - mondja a r�gi k�zmond�s. Ez val�ban �gy van, tudt�k ezt a nindzs�k is. Van akit a g�nyol�d�s, van akit a s�rteget�s, m�sokat a tehetetlens�g d�h�t fel. A feld�h�tett ember kapkod, elhamarkodottan cselekszik, hanyag, �gy k�nny� pr�da az ellenf�lnek. T�bb harcm�v�szeti st�lus is alkalmazza a feld�h�t�s taktik�j�t az ellenf�llel szemben, pontosan ebb�l az okb�l kifoly�lag. Az els� kit�r�s hatalmas erej�, ez�rt vesz�lyes lehet, hacsak nem direkt erre sz�m�tunk. A kit�r�s ut�n az ellenf�l kifullad, erej�t veszti, �gy pedig m�r k�nnyen el lehet b�nni vele. A d�h kihaszn�l�sa a dosha.
          o Ka: A T�z. A t�z az �rtelem, kreativit�s, alkot�k�pess�g, lobban�konys�g, er� jele. Vannak olyan pillanatok amikor haboz�s n�lk�l t�madni kell,amikor is az �szt�n�knek nagy szerepe van. Jele a k�z�ps� ujj. A f�lelem, j�mbors�g, j�lelk�s�g eleme. Az ilyen embereket agresszivit�ssal, durvas�ggal lehet befoly�solni. Ez az eszk�ze a rabl�knak, a nemi er�szak elk�vet�inek, a vag�nyoknak, az �tnevel�t�boroknak, szigor�tott fegyint�zeteknek, munkat�boroknak, de az elit katonai egys�gek kik�pz�s�ben is fontos szerepe van. Csak a legszil�rdabb szellemmel lehet ellen�llni a hosszabb id�n �t tart� progressz�v lelki er�szaknak. Mindenki f�l valamit�l. Ha magunkba m�lyed�nk �s megvizsg�ljuk f�lelmeink okait, akkor m�r egy kicsit kev�sb� f�l�nk t�le. A f�lelmek cs�kkenthet�ek, csak foglalkozni kell vel�k. Ha valaki nem foglalkozik a f�lelmeivel, akkor eg�sz �let�n kereszt�l f�lni fog azokt�l a bizonyos dolgokt�l. Az ezzel val� vissza�l�s a kyosha.
          o Fu: A Sz�l. A vid�ms�g, a j�lelk�s�g, az emberek szeretete, az ir�ntuk val� j�indulat jele. Mindenhol mindig jelen van. A nindzs�n�l is mindig jelen kell, hogy legyen. A l�gy sz�l mindent k�rbevesz, mindent kiker�l, de nem puszt�t. Jele a mutat�ujj. Intellektu�lis be�ll�totts�g, szeretetre val� k�pess�g �s ig�ny. Koldusnak vagy nyomor�knak �lc�zva pr�b�lt�k meg a nindzs�k az emberek sajn�lat�t, egy�tt�rz�s�t kihaszn�lni. A megsajn�lt embert viszont �ltal�ban le is becs�lik mint ellenfelet, �s ezt v�rta a nindzsa. A legt�bb j�lelk� ember a hat�kony t�mad�si m�dokat t�ls�gosan brut�lisnak tartja, �gy azokt�l kev�sb� kell tartani. Ezen tulajdons�gok kihaszn�l�sa az aisha.
          o Ku: Az �r. A benn�nket k�r�lvev� vil�gmindens�g, az egyetemess�g szimb�luma, a m�sik n�gy elem hordoz�ja. A k�zt�k l�v� �sszek�ttet�s, az �ket alkot� elemi r�szecsk�k jele. Jele a h�velykujj. L�lektani szempontb�l ez a hi�s�g, moh�s�g �s korl�tlan lehet�s�gek ut�ni v�gy eleme. A hi� ember ritk�n ismeri fel az ellens�geit. �ntelts�g�ben nem t�r�dik m�sokkal, �szre sem veszi, amikor megb�ntja �ket. S�t, k�s�bb sem veszi �szre �ket. El�bb-ut�bb emiatt sebezhet�v� v�lik. Az "ismeretlen" ellens�g k�nnyen a bizalm�ba h�zelegheti mag�t sz�nlelt bar�ts�ggal, csod�lattal. K�nnyen zsarolhat�, becsaphat� �s megt�veszthet�. Ide tartozik a k�jv�gy is. Ahol k�jv�gy� az ellenf�l, ott a helye a kunoichi-nek, a n�i nindzs�nak. Ennek a tulajdons�gnak a kihaszn�l�sa a kosha.


Kuji: A kuji olyan medit�ci�, mely a szellem �s l�lek edz�s�t, meger�s�t�s�t szolg�lja. �si �szak-indiai �s tibeti misztikus tanokb�l sz�rmazik, a Selyem-�ton ker�lt K�n�ba az 1000-es �vek t�j�n, onnan Jap�nba a Tang-dinasztia idej�n jutott el. Szerves r�sz�v� v�lt a Mikkyo-nak, a nindzsa vall�snak. A kuji k�t rendszerb�l �ll, a kuji-in-b�l �s a kuji-kiri-b�l.

Kuji-in: A kuji-in, a "kilenc sz� pecs�t" �sszef�z�tt ujjakkal megval�s�tott k�ztart�sok, melyek �szak-indiai �r�sjelekre eml�keztetnek. A 9 ujj-jelz�s alkalmaz�sa a szellem �s a term�szeti er�k �r�k kapcsolat�ra �p�l.

    * Kuji-in
          o Rin (dokko-in): A tibeti vill�m �s mennyd�rg�s jele, a szellem �s a test ereje. A szellemet �s a testet �sszhangba kell hozni, hogy a k�ls� hat�soknak ellent tudjon �llni.
          o Pyo (daikongo-in): A nagy gy�m�ntok jele, az energia szimb�luma. A szellemi energi�t meg kell er�s�teni, �s a test megfelel� helyeire ir�ny�tva a megfelel� id�ben kell bevetni.
          o Toh (sotojishi-in): A megjelen� k�ls� oroszl�n jele, az univerzummal val� harm�nia. A nindzsa egy� v�lik az igazs�ggal, ez�ltal betekint�st nyer a sors �tj�ba.
          o Sha (uchijishin-in): A bels� oroszl�n jele. Jelent�se: �p testben �p l�lek. Eg�szs�g�nket messzemen�en pozit�van tudjuk befoly�solni a magunk sz�m�ra �gy, hogy az m�sokra is pozit�v hat�ssal legyen.
          o Kai (gebakuken-in): A k�v�lr�l bek�t�tt �k�l jele. A szenved�lyek �s az �rzelmek akad�lyozz�k az objekt�v helyzet�rt�kel�st. Az univerzummal olyan �sszhangot �rhet�nk el, hogy a dolgokat �gy l�ssuk, amilyenek, �s megtanuljuk a vesz�lyeket helyesen �rtelmezni.
          o Jin (naibuken-in): A bel�lr�l bek�t�tt �k�l jele. A teljes szellemi er�t tudni kell haszn�lni. M�sok gondolatait meg�rezhetj�k �s a saj�t gondolatainkat, akaratunkat �tvihetj�k a m�sik szem�lyre.
          o Retsu (chiken-in): A tudatos �k�l jele. Az emberis�g, melyet a felfel� ir�ny�tott bal mutat�ujj jelen�t meg, az er�, az oltalom, az igazs�g �s a tudat �ltal lesz uralva, melyet a bal mutat�ujjat k�r�lz�r� jobb k�z szimboliz�l. Ez egy�tt k�pezi az anyag �s a szellem egys�g�t. Ez megszabad�t benn�nket az id� �s a t�r hat�rait�l.
          o Zai (nichirin-in): A napgy�r�k jele, a f�ld, a v�z, a t�z �s a sz�l kontrollja. Az ujjak h�romsz�gben tart�sa a t�zet szimboliz�lja, amely mindent fel�get, ami tiszt�tlan. A szellem tiszta akarata seg�ts�g�vel uralni tudjuk a term�szetet.
          o Zen (ongyo-in): Az elrejt�z� forma jele. A helyes gyakorl�s �s szellemi be�ll�totts�g egy�ttesen arra fogja a zen jelet haszn�lni, hogy a kozmikus hatalom oltalm�t el�rje, �s hogy l�thatatlann� v�ljon minden alacsony, haragot tart� gonosz ember sz�m�ra, �s elt�nik, l�thatatlann� v�lik a bajokkal szemben. A zen ujj-jelet egyszer�s�tett form�ban a tan�t�s elej�n �s v�g�n mint �dv�zl�si form�t haszn�ljuk.


Kuji-kiri: A kuji-kiri, a "kilenc sz� v�g�s" szimbolikus er�r�csokat jelent, melyeket a leveg�be kell �rni a kezekkel. A kuji-kiri �ltal a nindzsa meger�s�tette a saj�t mag�ba vetett hit�t, elvonta az ellnf�l figyelm�t �s mozg�s�totta a rejtett er�tartal�kokat. 81 f�le ujj-jelz�s van �sszesen.

A lopva, titokban t�rt�n� j�r�s m�dszere. A nindzsa alaptechnik�i k�z� tartozott a csendes, halk mozg�s, m�soknak vagy valaminek a megk�zel�t�se, �p�letekbe val� behatol�s. Haszn�lat�r�l a mai napig legend�k keringenek Jap�nban.

Az aruki a hangtalan j�r�s, fut�s, �sz�s, ugr�s technik�ja. A yoko aruki az �llva, oldalra; a saguri aruki a guggolva, el�re; a shinobi aruki pedig az �llva, folyos�n, sz�k helyen el�re mozg�st jelenti.

    * ir�nyelvek a hangtalan mozg�s elsaj�t�t�s�hoz �s haszn�lat�hoz
          o m�ly, stabil �ll�s haszn�lata a stabil egyens�lyhoz
          o mozg�ssal szinkron l�legz�s a l�gszomj elker�l�s�re
          o �bers�g a t�r minden ir�ny�ba
          o a s�lypont legyen az els� l�bon
          o a kezekkel lassan, gyeng�den akad�lyokat kell keresni
          o ha v�letlen�l zajt keltett�l, azonnal �llj meg, laz�ts �s figyeld a k�rnyezetet
          o alapvet� a t�relmess�g �s az er�nl�t
          o term�szetesen alkalmazkodni kell a k�rnyezethez, pl. erd�ben nem kell teljesen zajtalannak lenni
          o ezekre a technik�kra �s k�pess�gekre csak tapasztalat �tj�n, kitart� gyakorl�ssal tehetsz szert

A shuriken-jutsu a k�l�nb�z�, kisebb-nagyobb m�ret� dob�eszk�z�k, a shuriken haszn�lat�t foglalja mag�ban. Ezeket �ltal�ban a ruh�ba rejtve hordt�k. Kiv�l�an alkalmas fut�s, menek�l�s k�zbeni harcra, v�dekez�sre, az ellenf�l lass�t�s�ra, figyelm�nek megoszt�s�ra vagy ak�r meg�l�s�re, de ez ut�bbi ritka eset.

Itt k�l�n figyelmet �rdemel az, hogy a shuriken (�ltal�ban csillag alak�, de nem ritk�n csak egy penge vagy t�ske, ez a bo-shuriken) k�zvetlen tal�lattal csak a legritk�bb esetben okoz hal�lt. A shuriken hal�los volt�t a rajta lev� m�reg adta volna, m�r hogyha lett volna rajta, mert az �gy a haszn�l�ra is nagy vesz�lyt jelentett volna.

�ltal�ban kilences�vel hordt�k a Tao �s a Mikkyo kilences egys�ge ir�nti tiszteletb�l. A Togakure Ryu n�gy�g� dob�csillagot haszn�lt, amelynek a neve senban-shuriken.

A shuriken �ltal�ban f�mb�l k�sz�lt. F�b�l �ltal�ban a nagyobb kereszteket k�sz�tett�k, melyek hasznosak voltak a lovasok ellen. Ez ut�bbit a k�z�pkori Eur�p�ban is haszn�lt�k.

Itt �rdemes megeml�teni a tetsubishi �s az igadama nev� eszk�z�ket is.

Shuriken helyett haszn�lhat� ceruza, toll, ecset, cs�szealj, kisebb oll� vagy k�s is. Ma is haszn�lnak shuriken-t, m�ghozz� a rend�rs�g �s a katonas�g k�l�nleges alakulatain�l. (Egy j� shuriken 5 m�teren bel�l kiz�kkenti az ellenfelet a ritmus�b�l.) Nagyon parktikus fegyver, f�leg t�z- �s robban�svesz�lyes helyeken vetik be, ahol a l�fegyverek torkolatt�ze vagy a c�lt t�vesztett l�ved�k s�lyos k�rok okoz�ja lehet (olajfinom�t�, alkoholgy�r, egy�b vegyi �zem, er�m�).

A halk �sz�s, a v�z alatti mozg�sok �s harci technik�k �sszess�ge, speci�lis tutajok �s v�zi eszk�z�k haszn�lata. Fontos szerepe volt a nindzsa �let�ben, hiszen Jap�n szigetorsz�g, sok foly�val �s kisebb-nagyobb t�val. �t f� kateg�ri�ja van a v�zhez kapcsol�d� technik�knak: cs�nakok, a v�z mint fegyver, eszk�z�k, lopakod�s, t�l�l�s.

A cs�nakok �s tutajok akkor jutottak szerephez, ha p�ld�ul egy menetoszlopot a foly� ment�n akart k�vetni a nindzsa, vagy �t kellett kelnie egy tavon, foly�n vagy a egy kisebb tengerszoroson. Ilyen c�lokra t�bb k�l�nb�z� eszk�z is rendelkez�sre �llt, a t�bbs�g gyorsan �sszeszerelhet�, k�nny� eszk�z volt. Egyik sem volt alkalmas arra, hogy hosszabb id�t t�lts�n vele a v�zen. Ilyen eszk�z�k a hasami bune, a kama ikada, a shinobi bune �s a shinobi kai.

A v�z nagyon hat�sos fegyver, ha tuj�k haszn�lni. Hidakat, g�takat, t�lt�seket lehet vele lerombolni, de g�tak �s t�lt�sek lerombol�s�val is lehet haszn�lni a vizet mint fegyver. Meg lehet fert�zni, meg lehet m�rgezni, vagy vissza lehet tartani a r�szorul�kt�l.

Sz�mos eszk�z �llt a nindzsa rendelkez�s�re hogy jobban kihaszn�lhassa a v�z adta lehet�s�geket. Ott volt p�ld�ul a mizugumo, egy l�bra er�s�thet� �sz� eszk�z, aminek seg�ts�g�vel nyugodt v�zfel�leten kelhetett �t - �llva. A v�z alatti l�gz�shez haszn�lhatta az egy�bk�nt t�sk�k kil�v�s�re szolg�l� fukiya nev� eszk�zt (f�v�cs�) is.

Lopakod�sra �s megfigyel��ll�sk�nt haszn�lhat� volt sok forr�s, t�, tavacska (pl. a jap�nkertben), v�zgy�jt�, v�zgy�jt� ed�ny, stb. is. Ezekben alkalmank�nt elb�jhatott a hozz��rt� nindzsa.

A v�z az �let legf�bb forr�sa. Tudni kellett megtal�lni, tiszt�tani, fert�tlen�teni, sz�ll�tani �s beosztani. Egy j�l k�pzett �s tehets�ges nindzsa a leglehetetlenebb helyeken is tal�lt vizet. J� es�llyel lehet v�z ut�n kutatni egykori patakmedrekben a kanyarokn�l, illetve csal�nosok alatt.

A ninjutsu pusztakezes "r�sze" a taijutsu. Legkevesebb 1400 �ves m�ltra visszatekint� harcm�v�szet, a nindzs�k harci technik�inak alapja. Mint harci rendszer, a test term�szetes erej�re, rugalmass�g�ra, a reflexekre �s a mozg�sra, a term�szet elemeinek meg�rt�s�re �p�t a sikeres �nv�delem �rdek�ben. Az �sszes t�bbi shinobi-jutsu (ninjutsu) technika erre �p�l, bele�rtve az �sszes fegyver haszn�lat�t is. A ninjutsu-ban nincs helyes eszk�z- �s fegyverhaszn�lat helyes taijutsu n�lk�l. H�rom r�szre bonthat�, ezek a dakentaijutsu, a jutaijutsu �s a taihen-jutsu.

Taihen-jutsu: A k�l�nf�le mozg�sokat �s �ll�sokat tartalmazza. A taihen-jutsu r�szei a kame (�ll�s), az ukemi (es�s) a kaiten �s nagare (gurul�s mozg�sb�l �s helyb�l), a sabaki (kit�r�s, mozg�s), a tobi (ugr�s) �s az aruki (j�r�s, fut�s).

Dakentaijutsu: T�mad�sok �s v�dekez�sek gy�jtem�nye. A dakentaijutsu r�szei a hoken ju roppo (16 �t�si pont), az uke nagashi (v�d�s), a koppo-justu (t�r�stechnika) �s a kosshi-jutsu (�lettani pont t�mad�sa).

Jutaijutsu: A jutaijutsu r�szei a gyaku waza (leszor�t�s), a nage waza (dob�s), a shime waza (fojt�s), a dori waza (fog�s) �s a ha-jutsu (szabadul�s az el�z�ekb�l).

Az id�j�r�s ismeret�re a megfelel� ruh�zat �s eszk�zt�r kiv�laszt�sakor illetve hosszabb t�v�, nagyobb volumen� akci�k sor�n volt sz�ks�g. Az id�j�r�s ismerete mind a mai napig l�tfontoss�g� start�giai �s taktikai tud�s, �s m�g sok�ig az is marad. Sok csat�t d�nt�tt m�r el az id�j�r�s, illetve annak ismerete �s nem ismerete. Napokra vagy hetekre el�re is kellett n�ha id�j�r�si el�rejelz�st fel�ll�tani, amely alapja szint�n a megfigyel�s volt (�llatok viselked�se, egy�b term�szeti jelek).

Szoros a kapcsolata a bo-ryaku, a chi-mon, a cho-ho �s az inton-jutsu tudom�ny�val.

M�sik nev�n so-jutsu. Mivel a yari, vagy so, �si �s kulcsfontoss�g� fegyver volt a jap�nok sz�m�ra, ez�rt sz�mtalan st�lusa alakult ki mind a kezel�s�nek, mind pedig mag�nak a fegyvernek. Minden szamur�jnak �rtenie kellett a kezel�s�hez, mert a csat�ban a yari volt az alapvet� fegyver. K�s�bb a szamur�j n�k kedvenc harcm�v�szete a naginata-jutsu mellett a yari-jutsu lett. Ma is t�bbnyire n�k m�velik, f�leg a do v�ltozat�t, amelyben a kendo-ban haszn�lt v�d�felszerel�shez hasonl�t haszn�lnak.

A Togakure Ryu tan�tja a szab�lyos jap�n l�ndzsaharcot. A Takagi Yoshin Ryu-hoz kapcsol�d� Yoshin Ryu tan�tja a nagayari �s a tanso-yari haszn�lat�t. A kuda-yari egy k�l�nleges yari-t�pus, melynek haszn�lat�t az Owari Kan Ryu Sojutsu tan�tja.

A Togakure Ryu fontos r�sz�t k�pezi. A magas szint� harcos mindent bevet a harcban, �gy az agy�t is. A Kyojitsu Tenkan Ho form�k az alapvet� megk�zel�t�sei minden nindzsa tev�kenys�g�nek �s gondolkod�s�nak. A gy�zelem start�gi�ja az igazs�g �s csal�s alkalmaz�s�n alapszik (l�sd Szun-ce). A nindzsa szabadon foglalkozik a hazugs�g �s az igazs�g fogalmaival, melyeknek a saj�t fogalmaiban j�l megalapozottnak kell lennie.

Megakad�lyozni az elveszett�, c�ltalann� v�l�st, a saj�t t�ved�seiben vagy tudatos m�dos�t�saiban a nindzs�nak karban kell tartania a seishin-t, vagyis meg kell tiszt�tania az agy�t �s a sz�v�t. A nindzsa sz�nd�kai elt�k�ltek, m�g ha m�sok nem is annak l�tj�k.

Inform�ci�:  a Jap�n fegyverek �s harcm�v�szetek oldala