Reggel egy Rózsaszín hajú lány ébredezett, körbenézett a szobában, de Sasukét nem látta „Biztos, már fölkelt „– gondolta. Gyorsan fölöltözött (ruha: térdig érő farmer, fekete trikó) és elkészült. Lement a konyhába, Sasuke már ott volt.

-         Jó reggelt – köszönt Sakura és egy puszit adott az Uchiha arcára.

-         Jó reggelt – köszönt Sasuke és viszonozta a puszit

-         Mikor keltél? – Sakura

-         Kb fél órája, nem akartalak felkelteni, olyan aranyosan aludtál – mosolygott Sasuke

-         Öhm… köszi – jött zavarba a lány

-         Siess, mert elkésünk és még hozzánk is bekell ugrani

-         Ok – és elkezdett enni a Haruno

Gyorsan végeztek a reggelivel, utána elindultak Sasuke háza felé. Mikor odaértek Sakura kint megvárta a fiút. Sasuke gyorsan elkészült és mentek tovább a suli felé.

Egymás mellett mentek némán. Egyszercsak Sakura valami melegséget érzett a kezénél, ezért lenézet rá és látta, hogy Sasuke fogja a kezét. Felnézett az Uchihára, aki csak elpirult és rá mosolygott. A lány is elpirult. Azon gondolkozott, hogy most álmodik, vagy ez tényleg megtörténik vele.

-         Ez most tényleg megtörténi? – kérdezi a fiút.

-         Igen – mondta egyszerűen – szeretlek – mondta ki végül a fiú és megállt, Sakura is így tett

-         Én is szeretlek – mondta Sakura és a fiúra nézett, az meg rá. Így nézték egymást egy ideig és elvesztek egymás szemében. Aztán arcuk egyre közeledett a másikéhoz, míg végül egy forró csókban egyesültek, amit levegőhiány miatt meg kellett szakítaniuk.

-         Most mi lesz? – Sakura

-         Mi lenne? Járunk. Mi lenne? – Sasuke

-         Hát Ino, meg a fenyegetése – nézte a földet a Haruno. Sasuke kezét a lány állára fonta és felemelte a fejét.

-         Senkinek sem lesz baja. Inoval meg majd én beszélek – mondta higgadtan Sasuke, és magához ölelte a Harunót, ez egy kicsit megnyugtatta

-         De…

-         Nincs, de – és még mindig ölelte a lányt, mintha attól félne, hogy elveszi valaki tőle.

-         Jó, remélem igazad van – adta meg magát Sakura, Sasuke csak mosolygott.

-         Mi olyan vicces? – értetlenkedett Sakura

-         Hát, olyan aranyos vagy ilyenkor – mosolygott még mindig a fiú

-         Milyenkor? – értetlenkedett még mindig a lány

-         Amikor aggódsz – mondta Sasuke

-         Így gondolod?

-         Így – jött a határozott válasz

-         Jó – és tovább ment a lány. Sasuke kis késéssel de követte. Megfogta a lány kezét és így mentek tovább a suliig.