Fenyegetés és egy feledhetetlen este
Niki14 2008.08.10. 19:07
4. fejezet
Sakura egyedül ment hazafelé és a mai napon gondolkozott, főleg Sasukéval való találkozásról, azon gondolkozott, hogy mit válaszolhatna az Uchiha kérdésére „Igen vagy nem?” Sasuke a suli leghelyesebb sráca, mindenki oda van érte, most mit tegyen, ha az Uchiha talál egy jobb lányt, akkor őt lehet, hogy ott hagyja.
- Most mit tegyek? – gondolkozott hangosan és nem vette észre, hogy valaki meghallotta
- Miben vagy tanácstalan Sakura – mondta gúnyosan Ino
- Szia Ino – mondta ugyanolyan gúnyosan Sakura
- Láttam, hogy Sasukéval találkozol a focipályánál. Miről beszéltetek? – Ino
- Közöd hozzá semmi – válaszol érzelemmentesen Sakura
- Na idefigyelj te liba, ha még egyszer meglátlak Sasuke közelében akkor a barátaid bánják
- Te most fenyegetsz? – Sakura
- Igen és vigyáz, mert még véletlenül valamelyik barátodnak baja esik – fenyegetőzött Ino. Sakura tovább ment.
Elgondolkozott azon, hogy komolyan vegye-e a szőke fenyegetőzését, úgy gondolta inkább hagyja csak üres fenyegetőzés, úgyse merne az a lány semmit se csinálni.
Pár perc séta után hazaért a Haruno és levetette magát az ágyára „De fárasztó nap” gondolta. Még egy kicsit gondolkozott a holnapon, utána álomba szenderült. A mobilja csörgésére ébredt. „Mennyi lehet az idő?” gondolta és ránézett az órára. Este 7. Felvette a mobilját:
- Halló? – kérdezte
- Szia. Sasuke vagyok – hallotta az ismerős hangot
- Igen? Mit szeretnél? – kérdezte a Haruno
- Elfelejtettem, hogy holnap matek tz-t írunk és nem tanultam rá és nem is értem. Átmehetnék hozzád? És elmagyaráznád? – Sakura persze tudta az anyagot, az osztályban ő volt a legjobb matekból.
- Ööö… persze gyere csak – mondta végül
- Ok, mindjárt ott vagyok és köszi – Sasuke
- Szívesen, szia – Sakura
- Szia – Sasuke
Kb 10 perc múlva csöngettek a Haruno háznál. Sakura rohant ajtót nyitni. És szembetalálta magát egy mosolygó Uchihával. Sakura betessékelte a vendéget.
- Kérsz valamit? – kérdezte Sakura és közben fölmentek a szobájába
- Csak téged – mosolygott tovább Sasuke és egy gyors mozdulattal az ágyra döntötte a Harunót, és vadul csókolóztak. De Sakura végül megszakította a csókot.
- Komolyan gondolod ezt, vagy én csak egy kis kaland vagyok a számodra? – kérdezte és mélyen az ébenfekete szemekbe nézett.
- Teljesen komolyan, csak téged akarlak – válaszolt a fiú
- Csak, ööö… van egy kis baj – kezdte a Haruno
- Mi? – kérdezte Sasuke, miközben Sakura nyakát csókolgatta
- Ino megfenyegetett, hogy, ha meglát veled, akkor a barátaimnak baja esik – mondta, és közben a földet bámulna.
- Senkinek se lesz baja, Inoval meg majd foglalkozok.
A két fiatal elkezdett matekozni, közben odakint kitört a vihar. Feljött a szobába a Haruno anyuka:
- Sasuke ilyen viharban nem mehetsz haza, ma itt alszol és majd reggel, suliba menet átveszel valami tiszta ruhát.
- Öhm… rendben – mosolygott, mert eszébe jutott, hogy Sakurának egy nagy franciaágya van. Aztán a Haruno anyuka magára hagyta a két fiatalt.
- Ott a fürdő – mutatott az ajtóra Sakura
- Oké – és elindult a fürdőbe
- Törülköző – vágott az Uchihához egy törcsit.
- Köszi – mosolygott, aztán elment zuhanyozni, mikor kijött a törülköző a derekára volt csavarva. Sakura belepirult Sasuke látványába. Látta azokat a jól kidolgozott izmokat.
Adott a fiúnak egy rövidnadrágot, aztán ő is elment zuhanyozni. Addig Sasuke fölöltözött. Mikor kijött Sakura (rajta is csak egy törölköző volt) az Uchiha az ágyon feküdt csukott szemekkel, azt hitte, hogy már elaludt.
- Alszol? – kérdezte, mire Sasuke kinyitotta a szemét és a látványtól vágy keltette hatalmába. Az önkontrolja mindjárt felmondja a szolgálatot.
- Kérlek, öltözz föl – nyelt egy nagyot
- Mért? – értetlenkedett Sakura
- Mert mindjárt leteperlek, olyan nagy a vágy – nyelt még egyett
- Ja, jó – mondta Sakura és elment öltözni (ruha: fekete hosszú megnyúlt nyakú póló és egy fekete rövidnadrág)
Visszament és ő is az ágyba bújt. Egyszercsak azt érezte, hogy két erős kar átfogja a derekát, és magához húzza. Aztán a védelmező karok közt elaludt. Sasuke nézte még egy kicsit, de utána ő is elaludt.
|